TRAVEL GREECE
Online Utazási Portál
Telefon: +36 20 6149390, +30 69 32762015, +30 69 79862450
E-mail: info@travel-greece.hu

Görögországról

Görögország földrajzi elhelyezkedés

Görögország Európa délkeleti részén, a Balkáni-félszigeten helyezkedik el. Domborzata erősen darabolt, mely a harmadkori földmozgásoknak – gyűrődéseknek, töréseknek – köszönhető. Görögország északi és középső részét a Pindosz és az Olimposz hegységek foglalják el, melyek között tágas medencék találhatók (Trákia, Tesszália, Macedónia, Boiótia, Attika). Délen a Peloponnészosz-félsziget található, melyet törésekkel szabdalt hegységek sorozata borít. Négy országgal határos: Albániával, Macedóniával, Bulgáriával és Törökországgal. Területe egyrészt szárazföldi kiterjedésű, másrészt több sziget is tartozik hozzá, hiszen több tenger is határolja: az Égei-, a Jón-, a Földközi- és a Trák-tenger. Legnyugatibb pontja Korfu, legdélebbi Kréta, legkeletibb Kasztelórizo szigete. Erősen tagolt partvonal jellemzi, partvidéke 15 000 km hosszú. Dél felé a part egyre inkább csipkéződik, a szárazföld parthossza 4000 km. Csak 107 000 km² az összefüggő szárazföld, 25 000 km² sziget. Szigetvilága: 1300 szigete van, ebből 170 lakott.

Görögország tengerei

Jón-tenger: a Földközi-tenger legmélyebb medencéje. Szigetei a Dinári-hegység külső övezetének tengerbe süllyedt hegyláncai, Korfu, Lefkáda, Kefalóniá, Zákinthosz(Jón-szigetek).

Égei-tenger:
a Földközi-tenger sekély beltengere, medencéje a jégkorszakban süllyedt le, csak dél felé nyitott. Sótartalma max. 39‰. Nagyrészt itt csoportosulnak a szigetek: Szporádok: Alóniszosz, Szkiáthosz, Szkópelosz, Szkírosz Északkelet-égei szigetek (part menti szigetek): Évia, Szalamína, Thászosz, Szamothráki, Límnosz, Lézvosz, Khíosz, Számosz Szaróni szigetek: Éjina, Ídra, Pórosz, Szpécesz Kükládok: Míkonosz, Délosz, Párosz, Szantorini, Szífnosz Dodekanészosz szigetek: Ródosz, Kosz, Pátmosz, Asztipálea, Kálimnosz, Kárpathosz, Kászosz, Lérosz, Níszirosz, Szími, Tílosz, Kasztelórizo Kréta

Görögország hegyláncai

Nagyjából 2/3 részt 1500–2000 m magas, kopár, karsztos hegyek borítják Görögország területét. Domborzata négy, alapvetően más felépítésű hegyláncból áll.

Píndosz: a Balkán közepén, a legnagyobb tömegű görög hegység, a Dinári-hegységhez csatlakozik, leggyakoribb kövezete a krétakori mészkő.

Makedón-masszívum – a keleti oldalon fekszik, legmagasabb pontja az Olümposz (Olympos) 2918 m. Hozzá tartozik az Attika félsziget. 2000 m–nél magasabb hegyei: a Píndosz, a Parnasszosz, a Peloponnészosz és a Tajgetosz.

Görögország medencéi

Medencéi feltöltődéssel keletkezett termékeny síkságok a hegyek között. Legnagyobbak a Thrákiai-medence, a Thesszáliai-medence, az Epiruszi-medence és a Szaloniki-medence.

Görögországban sok a földrengés: Théra (Szantorini) szigete vulkánoskitörés nyomán alakult ki. Másutt jellegzetesek az ásványvízfeltörések, gőz- és gázszivárgások. Az ország területén a mészkőhegyek miatt sok a barlang, számuk kb. 7500-ra tehető.

Görögország folyói

Görögországnak nincsenek nagy folyói, a legtöbb már rövid szakasz után mély szakadékokon át a tengerbe torkollik. Nyáron sok folyómeder kiszárad, nem hajózható. Fő folyója, a Pineiósz, nagyobbak még az Évrosz, a Sztrimónasz, az Axiósz és az Aliákmonasz.

Görögország tavai

Legnagyobbak a Prészpa-tó, a Trihonisz-tó, a Vólvi-tó, a Vegoritida-tó és a Korónia-tó.

Görögország éghajlata

Görögország éghajlata rendkívül változatos. A néhány szélességi foknak megfelelő keskeny területsávon olyan eltérések adódnak, mint Németország és Szicí1ia között. Általában a partvidék éghajlata mediterrán, de a tenger mérséklő hatása kelet felé csökken, ezért a zárt medencékben az éghajlat szárazföldi jellegűvé válik. A hegyek által körülzárt völgyekben és a medencékben nyáron rendkívül nagy a hőség, nemegyszer 45-50 °C, míg télen például Thesszáliában mínusz 18 °C hőmérsékletet is mérnek. Ugyanakkor azokon a területeken, ahová a tengermelléki légáramlatok behatolnak, a hőmérő ritkán emelkedik 30 °C-nál magasabbra, és ritkaság, ha télen mínusz 4 °C alá süllyed a hőmérséklet.

A tengeri szél nyáron szabályszerű időközökben támad fel, általában délután 2-3 órakor jelenik meg, és enyhíti a nyári hőséget. Télen gyakoriak a szélviharok is. Görögországban a levegő rendkívül tiszta és száraz, különösen a hegyekben. Az évszakok igen élesen elhatárolódnak egymástól. Nagyon meleg időre általában júniustól számíthat az ide utazó, a nyár egészen augusztus végéig tart. A kevés nyári csapadék miatt a föld, a folyók kiszáradnak, a növényzet is inkább csak az éjszakai harmattól kap nedvességet

Szeptemberben gyakoriak a viharos esőzések, majd az októberi szép napok után a tartós esőzés időszaka következik.

Tartós havazás csak a legmagasabb hegyeken fordul elő. A síkságon - ha esik is ritkán hó -, gyorsan elolvad. Kemény telek ritkán fordulnak elő, viszont a Parnasszosz, a Tajgetosz és az Olimposz csúcsán még nyáron is hófoltok láthatók. Általában északról dél felé haladva egyre enyhébbé válik a tél. Északon a januári középhőmérséklet 5 °C, délen 11 °C. Északon a legmelegebb hónap középhőmérséklete 24 °C, délen 28 °C. Athén augusztusi középhőmérséklete 27,5 °C. A csapadékban nyugatról kelet felé haladva fokozatos csökkenés tapasztalható. A legtöbb esőt a jón-tengeri szigetek kapják, ezért itt rendkívül dús a növényzet, míg Athénban egy év alatt mindössze 289 mm eső hullik.

Görögország történelme

Görögország története a mai Görögország területének története. A görög történelem ezen kívül hagyományosan magában foglalja a görög nép történetét mindazokon a területeken, ahol valaha görögök éltek. A Görögország területe és nagysága folyamatosan változott az évek folyamán, következésképpen nagyon változó, hogy mi tartozik az egyes korokban a görög történelem körébe.
A görögök ősei valamikor az i. e. 2. évezred közepén érkeztek a mai Görögország területére. A görög civilizáció a fénykorában ugyanakkor hatalmas területre terjedt ki Görögország, Egyiptom és India között. Ezt követően nagy létszámú görög kisebbség maradt a volt görög területeken (például Törökország, Itália, Líbia és a Levante), akik többnyire fokozatosan beolvadtak a helyi népek közé. A 19-20. században görög bevándorlók újabb csoportjai érkeztek, a világ különböző részeire (például Észak-Amerika, Ausztrália, Észak-Európa és Dél-Afrika). A mai görögök többsége a modern Görögországban él, amely 1821 óta független állam. A másik görög lakosságú állam, Ciprus 1960 óta független.

A görög történelmet hagyományosan az első olimpiai játékoktól, számították. Ez a poliszok kora, amelyet az i. e. 6. századtól a klasszikus görög civilizáció koraként emlegetnek. A korszak hagyományos vége Nagy Sándor halála, i. e. 323. A következő időszakot a hellenisztikus Görögország korának nevezik. A klasszikus és a hellenisztikus Görögországot, sokan a kereszténységi korig (felemelkedés időszaka) veszik egybe. A legtöbb történész az antik Görögországot tekinti a nyugati civilizáció alapjának. A görög kultúra nagy hatással volt a Római Birodalomra, amely elterjesztette Európa sok részén. Az ókori görög civilizációnak a modern világra óriási hatása volt a nyelv, politika, oktatási rendszer, filozófia, művészet és építészet területén, a reneszánsz kor idejében és a 18.-19. századi Európában és Amerikában (klasszicizmus).

Preklasszikus kor
A minoszi civilizáció is az égei-tengeri civilizációk része volt, amely ugyan szerepel a görög mitológiában, de a népe nem volt görög. A görögök az akhájok, majd a dórok bevándorlása után sok kulturális elemet átvettek a korábban ott lakó népekről, ezekről tanúskodik a sok jövevényszó is a görögben. A görögök a tudomány mai állása szerint Balkán-félszigetre több hullámban vándoroltak be az i. e. 3. évezred végétől kezdve. Az utolsó ilyen hullám a dór vándorlás volt. Az i. e. 16-11. századig tartó kor a mükénéi Görögország időszaka volt, amely leginkább a trójai háborúról, Homérosz elbeszéléséből ismert.
Az i. e. 11-8. századig tartó időszak az úgynevezett görög sötét kor, amiről nem szól elsődleges forrás, és csak gyér régészeti leletek maradtak fenn belőle.

Klasszikus görög civilizáció és római kor.
Az i. e. 6. századtól számítjuk a klasszikus görög civilizáció korát. Az időszak első szakaszát két nagy háború határozta meg, a görög-perzsa háború (i. e. 500-i. e. 448), majd a peloponnészoszi háború (i. e. 431-i. e. 404). Ez utóbbi Athén teljes vereségével ért véget, és egy ideig Spárta, majd i. e. 371-től Thébai lett Görögország legerősebb polisza. I. e. 346-ban azonban az eredetileg a mai Görögország északi területét uraló makedón király kiterjesztette hatalmát valamennyi görög poliszra, kiépítve a Makedón Birodalmat.
A hellenisztikus kor i. e. 336-tól i. e. 30-ig tartott. Kezdetét a makedón Nagy Sándor (Alexandrosz) uralkodásától számítjuk.
i.e. 187-123 között Görögország fokozatosan a Római Birodalom részévé vált. A rómaiak ugyanakkor a görög kultúra befolyása alá kerültek. A rómaiak helyi közigazgatást hagytak a görögöknek, és nem szüntették a meglévő politikai struktúrákat. Athénban például az Agora továbbra is a politikai és polgári élet színtere maradt. i. sz. 212-ben a Caracalla dekrétuma kimondta, minden görög (szabad férfi) Római polgárjogot gyakorolhat. Caracalla dekrétuma felgyorsította azt a folyamatot amely a római polgárosodáshoz vezetet, és nem csak Görögországban hanem a keleti országokban is.

A bizánci Görögország
August Heisenberg szerint a Bizánci Birodalom a görög nép római állama, amely kereszténnyé lett. A késő ókor és a középkor folyamán a görögök lakta terület lett a klasszikus ókori civilizáció örököse, majd továbbadója egész Európa számára. A 9. század közepére Görögország görög volt megint, városai ismét fejlődni kezdtek a nagyobb biztonság és a hatékony központi ellenőrzés következtében.
Egy újabb válságos időszak után a 11. és 12. században a Komnénosz-császárok, I. Elek, II. János és I. Mánuel határozott uralma alatt Görögország virágzott. A kutatások szerint a vidéki gazdaság jelentősen fejlődött, a népesség nőtt és nagy területeket vontak mezőgazdasági művelés alá. A növekvő népsűrűség a városok (Athén, Thesszaloniké, Thébai, Korinthosz) újjászületéséhez vezetett. A velencei kereskedők megjelenésével a térség fejlődése is megindult. A közös kereskedelmi érdek gyümölcsöző hasznot hozott mindkét fél részére. Mely kapcsolat kiterjedt Egyiptom és a nyugati világ között is, amit a 200 éves bizánci művészet is megmutat abból az időből, mely aranykorát élte. A negyedik keresztes hadjárattal 1204-ben kezdődik a késő bizánci periódus. Ekkor e keresztesek elfoglalták Konstantinápolyt. A görögök története során ekkor vesztették el először a várost, ami a kicsiny területű Latin Császárság központja lett. A többi görög területen a Nikaiai Császárság, a Trapezunti Császárság és az Epiruszi Despotátus osztozott. A latin uralom meghatározóan befolyásolta a bizánci fejlődést, a feudalizmus elemei beszivárogtak a bizánci életbe. 1261-ben megdőlt a Latin Császárság és a nikaiai császár visszaköltözött Konstantinápolyba.
De a birodalom már soha többé nem nyerte vissza korábbi erejét.II. Mohamed szultán 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt és az Oszmán birodalom fővárosa lett.

Az Oszmán Uralom
Az oszmán-török uralom idején kétféle vándorlás indult meg a görögök között. Az egyik magával ragadta a görög értelmiséget nyugatra, ahol résztvevői lettek a Reneszánsz felívelésének. A másik a síkságokon élő görögöket a hegyvidékre telepítette át.
A 16. század végétől a görögök kezdtek visszatelepdni a síkságokra. A török millet rendszer hozzájárult az ortodox görögök összetartásához, mert az vallási alapon elkülönítette a birodalom különböző népeit. A görög ortodox egyház etnikai-vallási szervezet volt, ami segítségére volt a görögöknek, hogy megőrizzék etnikai, kulturális és nyelvi örökségüket az oszmán uralom idején. A síkságokon élő görögök vagy keresztények voltak, elviselve az idegen hatalom minden terhét, vagy kriptokeresztények – görög muszlimok, akik titokban gyakorolták a keresztény hitet. Sok görög vált kriptokereszténnyé, hogy elkerülje a súlyos adókat, akik ugyanakkor identitásukat a görög ortodox egyházhoz való titkos kapcsolatuk fenntartásával fejezték ki.
Azokat a görögöket, akik igazán áttértek az iszlámra, és nem voltak kriptokeresztények, töröknek tartották az ortodox görögök akkor is, ha továbbra is görögül és nem törökül beszéltek. De ők is nagy hatással voltak a modern görög kultúra fejlődésére, ahogy sok török hagyomány és szokás bekerült a görög hagyományba a török uralom idején. A legnyilvánvalóbb török hatást ma görög zenében és konyhában figyelhetjük meg.

A modern görög állam létrejötte
Az oszmán uralom a 19. század elejéig tartott. A görögök a görög függetlenségi háborúban lázadtak fel 1821-ben, kinyilvánították függetlenségüket, de csak 1829-re jártak sikerrel. Az európai elitek a függetlenségi háborút – a török provokációkkal együtt – csodálatos dolognak tartották .Emberek százai önként jelentkeztek harcba (például Lord Byron). A törökök már-már teljesen elfojtották a felkelést, de végül a fenyegető angol-francia-orosz intervenció miatt nem tették ezt meg. Az orosz külügyminiszter, Joannisz Kapodisztriasz – maga is görög – hazatért, hogy az új köztársaság elnöke legyen. Néhány év múlva nyugati bábáskodással a köztársaságból monarchia lett, az első király Bajorországból, a második Dániából érkezett.
A 19. és 20. század folyamán a görögök számos törökök ellen vívott háborúban próbálták meg határaikat kiterjeszteni, hogy minden görög a görög államban élhessen. A terület lassacskán növekedett, 1947-ben érte el a jelenlegi határait. Az I. világháborúban Görögország az antant hatalmak oldalán állt a törökök és a központi hatalmak ellenében. A háború után a nagyhatalmaktól megkapta Kis-Ázsia egy részét Szmürnával – ma İzmir – aminek jelentős görög lakossága volt. Ekkor a török nacionalisták Mustafa Kemal Atatürk vezetésével megdöntötték az oszmán kormányzatot és legyőzték a görögöket, kiszorítva őket Kis-Ázsiából. Ekkor spontán lakosságcsere ment végbe a két ország között.

Görögország története a II. világháború óta

1936-ban Metaxas tábornok ragadta magához a hatalmat, kormányzása Mussolini hatalmához volt hasonló, külpolitikai nézeteit viszont a szigetországi, angolbarát volt a jellemző. A második világháborúban Görögország a szövetségesek oldalán harcolt. Olaszország megtámadta 1940-ben, a görögminiszter elnök NEMet mondott az olaszok paktumára, és harcba szálltak hazájuk védelméért. Hitler a szövetséges Olaszország vergődését nem nézhette tétlenül, megtámadta ö is az országot, majd el is foglalta. Kréta szigetén zajlott le a háború legnagyobb német ejtőernyős támadása az azt védő britek ellen. A náci megszállás idején görögök ezrei haltak meg csatában, koncentrációs táborban vagy éhínség következtében. A zsidó közösség legnagyobb részét a megszállók elpusztították.
A felszabadulás után a gazdaság romokban hevert. Véres polgárháború tört ki a kommunisták és a királypártiak között, ami eltartott 1949-ig. Az 1950-es és 1960-as években Görögország lassan fejlődött először a Marshall-terv kölcsöneinek és segélyeinek, majd a turisztikai szektornak köszönhetően. 1967-ben a hadsereg államcsínnyel ragadta magához a hatalmat, a gyanú szerint a CIA segítségével. 1974-ben végül a ciprusi válság, Észak-Ciprus török inváziója miatt megbukott a görög és a ciprusi junta is.
Az 1975-ben tartott népszavazás nyomán demokratikus rendszer alakult ki, sok világháborús és azutáni menekült ekkor hazatért. A lakosság szavazata alapján, Görögország 1981-ben az Európai Unió tagja lett, majd 2001-ben az euró övezetbe is belépett. A szomszédos Törökországgal nem igazán mondható baráti kapcsolat a két ország között, Ciprus és az Égei-tenger gazdasági kiaknázása és hovatartozása ad örök vitát a két ország között. Jugoszlávia Tito halála után több részre szakadt,a görögök által csak Szkopjei Köztársaságként emlegetett Macedón Köztársaságá, – annak a görög Makedóniával megegyező neve miatt – amit FYROM (Former Yugoslav Republic Of Macedonia) az országok többsége ezen a néven ismeri el. Magyarország elismerte a Macedón Köztársaság nevet.

Görög mitológia

A görög mitológia, az ókori görög mondák és mítoszok

Az ókori görög mondák és mítoszok, a hellén történelem kezdeteihez visznek el bennünket, azokhoz az évszázadokhoz, amelyek a modern történettudomány számára még most is nagyrészt  az ismeretlenség  ködébe vesznek. Az ismeretlen évszázadokról a görögök történeteket találtak ki, így mondák, mítoszok születtek. A mítosz szó a görög müthosz, azaz monda, mese, történet szóból ered. A mítosz egyrészt a világról alkotott különös elképzelést jelenti, hogy a földet szellemek, istenek lakják, irányítják, másrészt egy műfajt jelent az irodalomban. Hősök, istenek cselekedeteit meséli el, csodás elemekkel, természetfeletti erőkkel átszőve, de valóságalapja van. A mítoszok szájhagyomány útján terjedtek, s csak évezredekkel később írták le őket, gyűjteményét mitológiának nevezzük. A görögöknél mindennek más-más volt az istene. Születésükről, csatáikról Hésziodosz munkáiból tudunk.

A görög mitológia alapjai

Kezdetben csak a végtelen tátongó űr, a Khaosz létezett. A szelek még nem kavarták habosra a borszínű vizeket, s a halas tenger zúgó hullámai sem ostromolták a föld peremét. A mindenséget betöltötte a Nüksz, a roppant, fekete szárnyú éj. A távolban légáram keletkezett és megtermékenyítette az éj madarát. Nüksz a homály közepébe helyezte ezüsttojását, amiből idők múltán kikelt a szél fia, Érosz. Ő volt a szerelem istene, a vonzás lelke, az ő akarata költözött a dolgokba, hogy egymáshoz közelítsenek és termékennyé váljanak. Érosz volt a legszebb a halhatatlan istenek között. Ő szelidíti a szíveket, ő teremti a bölcs akaratot. Érosz körültekintett, de pillantása csak a féktelen és gomolygó Khaoszt járhatta be. A szerelem ősszelleme borzadott a magánytól, visszatért az ezüsttojásba és előhozta Gaiát, a dús keblű, szilárd és örök Földet, majd Uranoszt, a csillag koronázta eget. Érosz életre keltette e párt, hogy létrehozzák a világot és lakhelyül szolgáljanak halandóknak és halhatatlanoknak. Érosz a Kháoszból előhívta Ereboszt, a homályt, társul adta Nüksz mellé, s az ő szerelmükből született Aithér, a lég, és Hémera a nappal. Uranosz éjjelente körülölelte Gaiát, és termékeny földanyánk létrehozta a halhatatlanok boldog lakhelyét, a büszke magas hegyormokat, majd Pontoszt, a dühödten zajló tengert és Tartaroszt, a föld félelmetes mélyét. Uranosz öleléséből születtek Gaia roppant gyermekei - a titánok és titániszok. Hat fiú: a mély örvényű Ókeánosz, majd Koiosz, Hüperión, Kriosz, Iapetosz s végül a legfiatalabb és legravaszabb: Kronosz. Hét leány: Téthüsz, Rheia, Themisz, Mnémoszüné, Phoibé, Dioné és Theia. A titánok után Gaia világra hozta az érdes szívű, kemény lelkű küklópszokat : Brontészt, Szteropészt és Argészt. A küklopszok homloka közepén egyetlen kerek szem fénylett. Tetteikben erő és ügyesség volt. Roppant karjaikkal ők kovácsolták föld alatti műhelyekben az istenek legyőzhetetlen fegyvereit. Mind e napig béke és szeretet honolt az istenek között. Egyszer Gaia azonban három újabb gyermeket szült: a kemény öklű Kottoszt, az erős Briareuszt és a soktagú Güészt. Ilyen szörnyű teremtményeket még nem látott a föld. Mindkét vállukból ötven-ötven izmos kar meredt elő, nyakukon ötven riasztó fej imbolygott. Vadak voltak és fékezhetetlenek. Uranoszban a borzadály lassan gyűlöletté változott. Megragadta hát százkezű fiait és a föld mélyébe, a Tartaroszba lökte őket, hogy még a napvilágot se láthassák.

Gaia, a földanya nyöszörgött és hánykolódott. Sokáig töprengett, miként bosszulhatná meg Uranosz kegyetlenségét. Egyszerre szörnyű gondolata támadt. Létrehozta méhében a fehér fémet és óriási sarlót készített belőle. Magához hívatta a titánokat, akiket szavaira elfogott a félelem. Egyedül Kronosz jelentkezett, akivel Gaia közölte, miként kívánja tőrbecsalni megátalkodott férjét. Kronosz megragadta az élesre fent sarlót és várta az alkalmas pillanatot. Eljött az éj, s mint mindig Uranosz most is szerelemittasan közeledett Gaia felé. Kronosz ekkor előrontott rejtekéből és megcsonkította atyját. Uranosz vére a földre hullott és a vérből a föld megszülte az erős Erinnüszeket (latin nevük: Fúriák) : Megairát, Tisziphonét és Allektót, a kegyetlen vérbosszú és a furdaló lelkiismeret szellemeit és megszülte a méliai nimfákat és a csillogó fegyverű óriás gigászokat. Uranosz nemzőszerve a tengerbe hullott. A hullámok tovaringatták a halhatatlan férfierőt, majd lassanként hófehér tajték keletkezett körülötte és a habokból egyszerre egy varázslatos szépségű szűz bukkant elő: Aphrodité (latin neve: Venus), a szépség és a szerelem csodálatos istennője. A bámulatos jelenség hatalmas, gyöngyházfényű kagylóhéjon ringatózott a hullámok tetején egészen Küprosz-szigetéig (Ciprus), ami Aphrodité mellékneve is volt egyben. A titánok felhozták a föld mélyéből a százkezűeket, megfosztották Uranoszt hatalmától és Kronoszt tették meg az év urává. Kronosz nem hálálta meg félelmetes testvérei jótettét. Ő is rettegett százkezű öccseitől, kezüket széttéphetetlen bilincsbe verte és bezárta őket a Tartaroszba, az alvilág mélyére. A titánok nőül vették nővéreiket és számos istenmagzatot nemzettek. Hüperión asszonya, Theia szülte Hélioszt, a fényes Napot. Héliosz aranyszekerével minden reggel felhajt az égre, hogy tüzes sugarával elűzze a homályt. Az ő lányuk az ezüsthajú Szeléné, a Hold, és a rózsaujjú Éósz, a Hajnal is. Koiosz Phoibét választotta párjául és számos dicső leszármazottnak életet. Phoibé szülte a szelíd Létót, Apollón és Artemisz anyját, és Asztériát, az alvilág bolyongójának, Hekaténak anyját. Ókeánosz szerelme Thétüszt igézte meg. Végtelen termékenységük számtalan istengyermeknek adott életet. Közülük a legkedvesebbek: az örvényes Nílus, a sötét vízü Sztüx, a szépséges Aszé, a hódító Kalüpszó és háromezer leányuk: az ókeániszok. Ókeánosz gyermekei voltak a folyók, az ő leányuk volt a szép hajú Dórisz is, Néreusznak, a tenger öreg istenének a felesége, a néreiszek anyja. Az egek ura, a csavaros eszű.

Olümposz istenei

Kronosz a jóságos Rheiát fogadta társul. Az ő szerelmükből születtek az Olümposz halhatatlan istenei: a szűzies Hesztia (latin neve: Vesta), a házasság és házi tűzhely védője; a fájdalmas Démétér (latin neve: Ceres), a termékeny föld istenasszonya; a tehénszemű, féltékeny Héra (latin neve: Juno); az alvilág félelmetes ura, Hádész (latin neve: Pluto vagy Dis); a végtelen halas tengeren uralkodó Poszeidón (latin neve: Neptunus) és végül az Olümposz későbbi fejedelme, Zeusz (latin neve: Jupiter), a mennydörgő. Zeusz mellékneve volt még Szótér, azaz a "megmentő".
A ravasz Kronosz nem akart Uranosz sorsára jutni, aki megjósolta neki, hogy őt is az egyik gyermeke dönti le égi trónusáról. Ezért amint gyermekei Rheiának, az istenek anyjának méhéből világra jöttek, Kronosz azon nyomban lenyelte őket. Egymás után tüntette el torkában Hesztiát, Démétért, Hérát, Hádészt és Posszeidónt. Rheia kétségbeesve látta, mint válnak gyermekei Kronosz bendőjének martalékává. Midőn az istenanya legifjabb gyermekét várta, elhatározta, hogy ezt az egyet megmenti férje elől. Könyörögve fordult szüleihez, Uranoszhoz és Gaiához segítségért. A két isten furfangos tervet eszelt ki. Miután megszülte Zeuszt, szülei tanácsára fehér gyolcsba csavart nagy kerek követ tett Kronosz kezébe. Az ég ura mohón nyelte le a fiának vélt követ és megnyugodott, hogy ismét megszabadult a hatalmát fenyegető veszedelemtől. Amikor pedig a világra ráborult az éj sötét leple, Rheia karján a piciny Zeusszal kilopózott Kronosz palotájából és Kréta szigetére futott. Az erdő borította Dikté hegy mély barlangja lett a kicsiny Zeusz otthona. Rheia a csecsemőt Kréta első királyának Melisszeusznak a leányainak, a hegy két nimfájának, Adraszteiának és Idának a gondjaira bízta. A nimfák szerető gondoskodással nevelték a nagy jövőjű istenfiút. Összegyűjtötték a krétai harcosokat, a kúrészeket, hogy őrt álljanak a barlang előtt. Az őrködő vitézek dárdáikat ércpajzsaikhoz veregették, nehogy Zeusz sírása Kronosz fülébe jusson. A nimfák hegyi kecskéje, Amaltheia tejével és a szorgos méhek mézével táplálták Rheia gyermekét. Amaltheia oly bőséges és tápláló tejet adott, hogy midőn kimúlt, a hálás Zeusz az égboltra emelte és csillagképet formált belőle. Szarvából bőségszarut varázsolt, amelyből kifogyhatatlan gazdasággal ömlik az étel és az ital. Bőréből pedig győzhetetlen pajzsot készített magának, amit aigisznek hívtak. A pajzsot a rettentő Gorgó-fő díszítette és a villám sem hatolt keresztül rajta. A jó tápláléktól és a szíves gondoskodástól Zeusz csakhamar ifjúvá serdült. A fiatal isten fájdalommal hallotta bátyjai és nővérei sorsát. Amikor már erősnek érezte magát, elhatározta, hogy harcba indul Kronosz ellen és megszabadítja testvéreit és ledönti trónjáról a kegyetlen istent. Zeusz Ókeánosz egyik lányát Métiszt hívta segítségül. Métisz füvekből varázsitalt készített és néhány cseppet Kronosz ételébe kevert. Az istenek urát heves görcsök fogták el, öklendezni kezdett és szép sorjában kihányta lenyelt gyermekeit. Legelőször a követ, majd egymás után Poszeidónt, Hádészt, Hérát, Démétért és Hesztiát. Így lett Zeusz, a legfiatalabb isten a legidősebb. Az istenfiak nyomban haraggal fordultak trónjára féltékeny atyjuk ellen és Zeusszal szövetkezve megkezdték a nyílt küzdelmet Kronosz uralmának megdöntéséért. Kronosz testvéreihez, a titánokhoz folyamadott. Rheia nem hagyta el férjét, akinek tábora az Othrüsz hegyén volt. Zeusz és testvérei pedig az Olümposz hófedte bérceit szállták meg. A kíméletlen harc éveken át folyt, hiszen halhatatlanok álltak halhatatlanokkal szemben. A ravasz Kronoszon nem volt könnyű győzedelmeskedni. Zeusz elkeseredésében nagyanyjához, Gaiához fordult segítségért. Gaia megjövendölte Zeusznak, hogy győzni fog, ha megnyeri szövetségesül a Tartaroszba zárt százkezűeket és a küklószokat. Zeusz megfogadta az istenanya tanácsát. Kiszabadította láncaiból Gaia három fiát, a kemény öklű Kottoszt, az erős Briareuszt és a soktagú Güészt. Felhozta a Tartaroszból a három küklopszot is, majd megnyerte szövetségesül Ókeánosz leányát, Sztüxöt, az alvilág folyóját és annak lányait: Níkét, a győzelmet; Kratoszt, az erőt; Biét, az erőszakot és Zéloszt, a haragot. A titánok közül egyedül csak Prométheusz, Iapesztosz fia állt Zeusz oldalára, mert anyja Themisz időben kioktatta. A küklopszok rettentő fegyvereket kovácsoltak. Poszeidónnak háromágú szigonyt készítettek, mellyel habosra kavarhatta a borszínű tengert. Hádész láthatatlanná tevő sisakot kapott és így észrevéthetetlenül megközelíthette ellenfeleit. De a leghatalmasabb fegyver Zeusznak jutott: az eget-földet rázó mennydörgés és a vakító villám, amellyel bárkit halálra sújthatott. A harc tízedik esztendejében Zeusz újabb rohamra indult Kronosz ellen. Az első sorban a százkezű óriások kapaszkodtak szélsebesen Othrüsz ormai felé. Megragadták az villámok fényétől elvakított, tehetetlen titánokat. Erős kötelekkel megkötözték őket és a Tartarosz mélyébe hurcolták őket, oda, ahol eddig ők maguk sínylődtek. A titánokat legyőzték, Kronosz elveszítette hatalmát. Később Zeusz Kronosznak megkegyelmezett, felengedte a Tartarosból, de száműzte. A messzi nyugaton a Boldogok Szigetein, az üdvözült halottak fejedelmévé tette. Zeusz elfoglalhatta égi trónusát az Olümposzon. A Messzedörgő nem feledkezett meg társairól. Megosztotta testvéreivel a világ uralmát. Ő maga uralkodott az égben, Poszeidón a tenger feletti hatalmat örökölte. A szelíd Démétér istenasszony uralta a föld színét, Hádész osztályrésze pedig a sötét alvilág, a holt lelkek birodalma lett. A küklopszoknak megparancsolta, hogy ezentúl ők készítsék az istenek fegyvereit. A Hekatonkheirektől, azaz a százkezű nagybátyjaitól rettegett Zeusz. Nem akart több háborúságot az istenek között, ezért a szörnyeket újra láncra verte és visszazárta föld alatti börtönükbe, ahol a titánok őrzését rendelte el nekik. A villámok félelmetes ura, a messzedörgő Zeusz uralkodott égen és földön. Haragját istenek és emberek egyaránt rettegték. Hatalma mindenüvé kiterjedt, tekintete áthatol a sűrű fellegeken, behatolt a föld mélyébe. Ő szabta meg a mindenség törvényeit. Amikor a titánok harca folyt, akkoriban már tele volt a világ istenekkel és mindegyik teljesebbé tette a világot valamivel, ami addig hiányzott.
Az Éjszaka leányai a Nappal és a Végzet, fiai a Halál, Hüpnosz, az álom és Mómosz, az örök gáncsoskodó, aki még az istenek alkotásaiban is csak kivetnivalót talált. Az Éjszaka leányai voltak a Moirák (latin nevük: Párkák): Klóthó, Lakheszisz és Atroposz. Ők voltak a sors kérlelhetetlen istennői, akik az élet fonalát fonják, alakítják és elvágják. Más hagyományok szerint a Moirák Zeusz és Themisz leányai. Nüksz leánya volt még Nemeszisz, aki minden bűnt megtorol és Erisz, a viszály istennője. Kronosz fia először Ókeánosz és Téthüsz titán leányát, Métiszt, az okosság istennőjét vette nőül. Gaia és Uranosz nem jó szemmel nézték Zeusz házasságát. Amikor Métisz gyermeket várt Zeusztól, akkor figyelmeztették, hogy ha világra hozza, a gyermek a sors rendelése szerint a bukását fogja okozni. Ezért Zeusz, atyja példáját követve lenyelte Métiszt. Vele együtt az Olümposz ura magát az isteni bölcsességet is bekebelezte. Harmat Árpád

Szokások, hagyományok

A görög hagyományokról
Görögország a gazdag történelem, számos templom, kolostor és hagyomány, szokás hazája. Büszkeséggel beszélnek értékeikről, azok múltjáról és a hazájuk iránti szeretetükről. A kultúra bölcsőjének nevezik országukat, hagyományait pedig büszkén vállalva ápolják. Ennek erős gyökereit falvakban és kisebb városokban találjuk meg, melyek szokásai régióktól függően térnek el egymástól. Ezeken a helyeken a lakosság nagy része mélyen vallásos. A nyaralás alatt bárki betekinthet a helyi emberek életébe, egy rövid időre tanúja lehet érdekes mindennapjaiknak.

„Prika" - a menyasszony hozománya
Milyen lenne egy menyasszony hozomány nélkül? Ha már egy fiatal görög leányzó megtalálja a szívéhez közel álló „Herkulesét" vagy ellenállhatatlan „Adoni-szát", fontos kérdés lesz a hozomány. Bár a mai modern időkben ez a tény egyre inkább kiszorul a köztudatból, a hagyományokat sok helyen mégis tartják. A hozomány mindenképp a család vagyonától függ. Mivel a nagymamák és anyukák kedvelik a hímzést, horgolást, biztosak lehetnek abban, hogy a hozomány néhány hímzett abroszt, ágytakarót, párnahuzatot is tartalmazni fog.

Keresztelő
A keresztelő nagyon fontos a görögök számára. A gyermeket bármikor meg lehet keresztelni, leginkább a 9. és 24. hónap között kerül rá sor. A görögkeresztény templomban a pap háromszor megmártóztatja a meztelen gyermeket az olívaolajjal gazdagított langyos vízben annak jeléül, hogy elzavarják tőle a rossz szellemeket és végül levágja egy hajtincsét. Keresztszülőnek lenni nagy megtiszteltetésnek számít, egyben nagyon költséges „tisztségről" van szó. A görög keresztszülő a speciális keresztelős babakelengyén kívül a gyermeknek arany nyakláncot, a gyermek édesanyjának arany ékszereket ajándékoz. Ezen kívül állják templomi szertartás költségeit. A görög apák hagyományoknak hűen minden költséget magukra vállalnak ami a keresztelő után felmerül, és egy kisebb lakodalomnak megfelelő lakomát csapnak.

Görög lakodalom
Görögországban a házasság a férfi és a nő egybekelésének szent köteléke. Az esküvő három részből áll. Az első részben a jegygyűrűk megszentelése, a másodikban a menyasszony és a vőlegény fején lévő koszorúk megszentelése, a harmadik részben pedig az Isia táncra kerül sor, amikor az ifjú pár háromszor táncolja körül az oltárt. Amikor a fiatalok eljegyzik egymást, a jegygyűrűket a bal kezükön hordják. Az esküvő alatt a gyűrűk átkerülnek a jobb kézre. A szertartás után az ifjú párnak a népes vendégség gratulál, majd egy hatalmas lakodalom következik rengeteg itallal, finomabbnál finomabb ételekkel és kiváló zenével. A görög lakodalmakon nem ritka az 500 - 1000 résztvevő sem. A hagyomány szerint az ifjú pár utolsóként hagyhatja csak el a lakodalmat.

Feketét viselő asszonyok
Amikor meghal egy családtag, a görög asszonyok gyászuk jeléül fekete ruhába öltöznek egytől három éven át. Ha az asszony férje hal meg, élete végéig feketében „köteles" járni, kivéve, ha ismét férjhez megy. Attól a naptól kezdve ismét „normálisan" öltözködhet. A férfiaknál más a helyzet. Ha meghal a feleségük, 40 napig fekete szalagot viselnek karjukon és nem borotválkoznak - magányuk jeleként. Ezen időszak után viszont minden a régi kerékvágásba kerül. A nagyobb városokban ezeket a szokásokat már nem tartják ennyire pontosan, de a falvakban és a szigeteken senki sem meri megszegni a hagyományokat.

Kafeneion
Egy hagyományos kávéház középkorú és idősebb férfiaknak. Számukra az időtöltés talán legkedveltebb formája. Kávézgatnak, kártyáznak, megbeszélnek minden fontos - főként politikával, focival és nőkkel kapcsolatos témát. Megvitatják tapasztalataikat és igen magas hangerővel megpróbálják „megváltani a világot".

Hagyományos görög tánc
Egy igazi görög ünnepség elképzelhetetlen hagyományos zene és táncok nélkül. Számtalan görög tánc ismeretes, melyekben leginkább a férfiak dominálnak, de persze az asszonyok is táncolnak. Szóló vagy csoportos táncokról van szó, különböző ritmussal, gyorsasággal, lépésekkel. A legismertebb a „zembekiko", férfi szólótánc, melyben a férfi tánccal fejezi ki érzéseit, hangulatát. „Hasapiko" két vagy több férfi tánca, akik egymáshoz közel állva a vállaikat fogják át. „Rebetika" modern, városi stílusú tánc, mai zenével. Itt a zenén, az éneken van a hangsúly. A szövegek tele vannak szerelmi vallomásokkal, szomorúsággal, magánnyal, vággyal, szenvedéssel - tehát élettel.

„Komboloj" - stressz csökkentő pótcselekmény
Ezt a játékot főként férfiak használják. A nálunk ismert „olvasóra" hasonlít. A férfiak gyakran tartják kezükben, dobálják egyikből a másikba, ujjaik köré csavarják az egyes szemeket, stb. Kimondottan stressz csökkentő pótcselekvésnek nevezhetnénk ezt a „játékot" - sokan így szoknak le a dohányzásról. Gyakori ajándék, mert az egyszerű és olcsó verziókon kívül, igen drága, értékes kövekből és ásványokból, aranyból is készülnek. Különösen örülnek a kedvenc focicsapatuk jelével ellátott daraboknak.

Buzuki klub
Egy tipikus görög szórakozóhely, melyben népszerű görög énekesek és együttesek lépnek fel. Megnevezése a „bouzouki" hangszertől származik, mely az összes hangszer közül talán a legérzékibb, szinte hipnotikus hangokat ad ki. A hangulat egy ilyen helyen szinte pár perc után a tetőfokra hág, melyet a virágszirmok is megerősítenek - szintén görög szokás, hogy a szórakozóhelyeken virágszirmokkal teli kosarakat árulnak, és ezeknek tartalmát a rajongók rászórhatják kedvenc énekesükre, mindezt a rajongás jeleként. A szórakozáshoz minőségi ital dukál - persze alkoholos. Szokás rögtön egész palack whiskyt, metaxát, vagy legalább 2 palack bort rendelni és ezeket az egész este folyamán lassan kortyolgatni. Táncra nem kell kétszer felkérni senkit, hiszen a hangulat annyira magával ragadó, hogy képtelenség ülve maradni.

Vásárlás görög módra
Vajon milyen lenne egy nyaralás, vásárlás nélkül? Az élményeken és emlékeken kívül néhány szuvenírrel, ajándékkal térünk haza - ezekkel leginkább családtagjainknak, barátainknak, esetleg kollégáinknak kedveskedve. Görögország az ajándékok és szuvenírek gazdag tárházával rendelkezik - legyen szó pici és olcsó szuvenírről vagy akár drága márkás holmiról.
Minden egyes nyaralóhelyen, településen, városban számtalan szuvenír-bolttal találkoznak. Portékájuk rendkívül gazdag és szó szerint színes. Kézzel szőtt „flokati" szőnyegek, melyek ezernyi színben pompáznak. Nem csak szőnyegként, de nem ritkán fali- és ágydekorációként is használják. Pici hegyi falvakban és szigeteken, ahol szigorúan őrzik a hagyományokat, az idősebb asszonyok rengeteg szép abroszt, ágytakarót varrnak és hímeznek. Ismert a görög kerámia is. A kisebb-nagyobb dísz-amforák, vázák istenek és más jelenségekkel vannak illusztrálva. Akár az itteni férfiaknak is megfelelő ajándék lehet a „komboloj", stressz-űző pótcselekmény. Kedvelt az olívaszappan, tengeri-szivacsok, fűszerek, borok, likőrök, édességek, sajtok, „meli" - görög méz. Nagyon finomak a görög dzsemek, melyek fügéből, szilvából, cseresznyéből, stb. készülnek és leginkább a nálunk ismert befőttekre hasonlítanak. Ne feledkezzünk meg a görög olívaolajról sem. A szuvenír-boltokon kívül kiváló minőségű bőrdíszmű-boltokkal is találkozunk a táskák, övek, kabátok gazdag kínálatával. Az ékszerboltok szebbnél szebb darabokkal csábítják - leginkább a hölgyeket. A felkapottabb szigetek fővárosaiban és a szárazföld nagyobb városaiban számos világmárkás ruházatot és kiegészítőket kínáló üzletek is megtalálták helyüket.
A nyitvatartás nem okoz nagy fejfájást a helyieknek. Többnyire az állami- és vallási ünnepekhez viszonyulnak. A nyári időszakban reggeltől délután kettő óráig tartanak nyitva a boltok, majd következik a néhány órás „szieszta". Ezután nem nagyon sietnek vissza, de legtöbbször délután öt-hat óra körül ismét kinyitnak a boltok - egészen az éjszakába nyúló órákig. A leírtakat viszont ne vegyék általános szabálynak. A nyaralóhelyek többségén a nyári szezon alatt a klasszikus szupermarketek szinte egész nap nyitva tartanak - még a szieszta idején is. Minden a tulajdonostól függ.
A már említett szupermarketeken, szuvenír-boltokon, márkás ruhaüzleteken kívül szinte minden sarkon trafikok vannak, ahol az újságokon kívül postabélyegeket, képeslapokat és más apróságot vásárolhatnak. Nagyobb városokban nem ritkaság a legalább hetente egyszer szervezett nagyobb piac.
Görögországban is jó szokás az alkudozás. Bárki kipróbálhatja képességeit! Sokat nyerhet, de leginkább jót szórakozhat - a görögök kedvelik ezt a „játékot". Ha itthon leginkább hitelkártyával szokta meg a fizetést, készüljön fel arra, hogy szuvenír-boltok többségében, piacokon, a kártyával való fizetés lehetetlen. Még mindig a készpénzfizetés a leggyakoribb. Bank automatákat a nagyobb városokban és a luxusszállodák recepcióin találnak. Kártyával való fizetés lehetőségéről az adott helyen előre érdeklődjön. A bankok hétfőtől péntekig kizárólag a délelőtti órákban tartanak nyitva.

Ünnepek

Január 1. - Az újév első napja
Január 6. - Vízkereszt
Március 25. - Nemzeti ünnep. Ekkor ünneplik a török ellen 1821-ben vívott szabadságharc kezdetét. Városokban, falvakban parádés felvonulások vannak ekkor. Katonák, papok, rendőrök, közéleti személyiségek vesznek részt. Sok felvonuláson fiatalok korabeli öltözéket viselnek.
Május 1. - Munka ünnepe
Augusztus 15. - Mária elszenderedése. Templomszentelési ünnep.
Október 28. - Nemzeti ünnep. A „NEM” napja. Az 1940-es Mussolini által küldött ultimátum elutasítására emlékeznek meg. Ekkor lépett be Görögország a 2. világháborúban a szövetségesek oldalára.
December 25-26. - Karácsony.

A következő ünnepek nincsenek fix időponthoz kötve. Ezek a Júlián naptárhoz igazodnak, nem feltétlenül esnek egybe a mi hasonló nevű ünnepeinkkel.
Farsang - Ilyenkor a mulatozásé a főszerep. A tavernák tarka díszekbe öltöznek. A gyerekek farsangi öltözékbe bújnak.
Húsvét - Görögország legnagyobb ünnepe. Krisztus feltámadását ünneplik. Húsvét előtti szombaton este imára térnek a templomokba. Majd vasárnap összegyűlik a család az ünnepi ebédre. Itt a megszokott étel a nyárson sült bárány.
Nagypéntek - Ilyenkor Krisztus jelképes sírját - az epitaphioszt - virággal díszítik, majd este körmenetben körbehordozzák a faluban vagy egy bizonyos részen. Néhány hívő imádkozva virraszt a sírnál. A pirosra festett tojás sem maradhat el. A tojás az örök élet jelképe.
Pünkösdhétfő